<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF%2F%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_%28%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF%29</id>
	<title>ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય) - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF%2F%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_%28%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF%29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;action=history"/>
	<updated>2026-06-29T05:22:08Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.0</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111135&amp;oldid=prev</id>
		<title>Meghdhanu: Meghdhanu moved page ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન to ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય) without leaving a redirect: સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111135&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-23T12:34:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Meghdhanu moved page &lt;a href=&quot;/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (page does not exist)&quot;&gt;ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન&lt;/a&gt; to &lt;a href=&quot;/wiki/%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&quot; title=&quot;ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય)&quot;&gt;ગુજરાતી મહાનિબંધ સંદર્ભસૂચિ/સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય)&lt;/a&gt; without leaving a redirect: સર્જક મૂલ્યાંકન – વિવેચન (કથાસાહિત્ય)&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:34, 23 May 2026&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(No difference)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Meghdhanu</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111134&amp;oldid=prev</id>
		<title>Meghdhanu: +1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111134&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-23T12:28:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;+1&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:28, 23 May 2026&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l393&quot;&gt;Line 393:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 393:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{HeaderNav2&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;{{HeaderNav2&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|previous = &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ટૂંકી વાર્તા&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|previous = &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;પ્રકીર્ણ વિષય વિવેચન&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|next = &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;કવિતા &lt;/del&gt;વિવેચન&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|next = &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;સાહિત્યસિદ્ધાંત અને &lt;/ins&gt;વિવેચન&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;}}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Meghdhanu</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111133&amp;oldid=prev</id>
		<title>Meghdhanu: +1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ekatrafoundation.org/index.php?title=%E0%AA%97%E0%AB%81%E0%AA%9C%E0%AA%B0%E0%AA%BE%E0%AA%A4%E0%AB%80_%E0%AA%AE%E0%AA%B9%E0%AA%BE%E0%AA%A8%E0%AA%BF%E0%AA%AC%E0%AA%82%E0%AA%A7_%E0%AA%B8%E0%AA%82%E0%AA%A6%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%AD%E0%AA%B8%E0%AB%82%E0%AA%9A%E0%AA%BF/%E0%AA%B8%E0%AA%B0%E0%AB%8D%E0%AA%9C%E0%AA%95_%E0%AA%AE%E0%AB%82%E0%AA%B2%E0%AB%8D%E0%AA%AF%E0%AA%BE%E0%AA%82%E0%AA%95%E0%AA%A8_%E2%80%93_%E0%AA%B5%E0%AA%BF%E0%AA%B5%E0%AB%87%E0%AA%9A%E0%AA%A8_(%E0%AA%95%E0%AA%A5%E0%AA%BE%E0%AA%B8%E0%AA%BE%E0%AA%B9%E0%AA%BF%E0%AA%A4%E0%AB%8D%E0%AA%AF)&amp;diff=111133&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-05-23T12:26:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;+1&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{SetTitle}}&lt;br /&gt;
{{Heading|૨. ચ સર્જક મૂલ્યાંકન-વિવેચન}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;poem&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;આચાર્ય, ગુણવંતરાય&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
શાહ, રન્નાદે જી.&lt;br /&gt;
ગુજરાતી નવલકથાની પરંપરામાં ગુણવંતરાય આચાર્યનું પ્રદાન. ગુજરાત, ૧૯૮૯-’૯૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ઇસરદાસ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ચારણ, શિવદાનભાઈ માકરણભાઈ, ૧૯૪૨—&lt;br /&gt;
ભક્તકવિ ઇસરદાસની ભક્તિભાવના સરદાર. પટેલ, ૧૯૭૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ઉશનસ્&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
સોની, રમણલાલ કાન્તિલાલ, ૧૯૪૬—&lt;br /&gt;
ઉશનસનું સર્જન અને વિવેચન : સમકાલીન સાહિત્યના સંદર્ભમાં, ગુજરાત, ૧૯૮૦-’૮૧. પ્રકા. ૧૯૮૪, પૃ. ૧૧ + ૩૫૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કલાપી&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દવે, ઈન્દ્રવદન કાશીરામ, ૧૯૨૨—&lt;br /&gt;
કલાપી : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૫૮. પ્રકા. ૧૯૬૯. પૃ. ૧૨ + ૪૭૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શુકલ, રમેશચંદ્ર મહાશંકર, ૧૯૨૯–&lt;br /&gt;
કવિ સંચિત્ અને કવિ કલાપી. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૭૮. પ્રકા. &amp;#039;કલાપી અને સંચિત.’ ૧૯૮૧, પૃ. ૬૭૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કવિ, ગોવિંદ ગિલાભાઈ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ચતુર્વેદી, માણિકલાલ ગોવિંદદત્ત &lt;br /&gt;
ગુજરાત કી હિન્દી કાવ્ય પરંપરા તથા આચાર્ય કવિ ગોવિંદ ગિલાભાઈ, ઈ.સ. ૧૮૪૯-૧૯૨૬ (હિન્દી). એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૬૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
કવિ, દલપતરામ ડાહ્યાભાઈ&lt;br /&gt;
જુઓ દલપતરામ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કવિ, ન્હાનાલાલ દલપતરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
ગાડીત, જયંત ગોકળદાસ, ૧૯૩૮— &lt;br /&gt;
નાનાલાલની અપદ્યાગદ્ય રચનાઓની ભાષાનું સાહિત્યિક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૭૫. પ્રકા. ૧૯૭૬, પૃ. ૧૯૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
દવે, ઈશ્વરલાલ રતિલાલ, ૧૯૨૧—&lt;br /&gt;
કવિ ન્હાનાલાલના ભાવપ્રધાન નાટકો : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૬૩. પ્રકા. ૧૯૬૩, પૃ. ૨૪ + ૪૯૪. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પુરોહિત, ગજાનન શિવનાથ&lt;br /&gt;
પ્રસાદ ઔર ન્હાનાલાલ કે કાવ્યોં કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૭૩.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ભટ્ટ, દુર્ગેશ નથુશંકર &lt;br /&gt;
ન્હાનાલાલની ઊર્મિકવિતા. ભાવનગર ૧૯૮૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;શાહ, ધનવંતરાય તિલકરાય, ૧૯૩૯–&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
કવિ નાનાલાલના કાવ્યોમાં રજૂ થતું જીવદર્શન. મુંબઈ, ૧૯૬૯.&lt;br /&gt;
પ્રકા. ૧૯૭૭, પૃ. ૧૫ + ૪૫૪ + ૧૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કંથારિયા, બાલાશંકર ઉલ્લાસરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
મહેતા, સ્નેહલતા શશિકાન્ત, ૧૯૧૨-&lt;br /&gt;
બાલાશંકર ઉલ્લાસરામ કંથારિયા : એક અધ્યયન. મુંબઈ ૧૯૬૯ પ્રકા. ૧૯૭૧, પૃ. ૨૦ + ૨૧૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કાન્ત&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભટ્ટ, પલ્લવી&lt;br /&gt;
કાન્તનું ગદ્ય. ગુજરાત, ૧૯૮૩-’૮૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;કાલેલકર, દત્તાત્રેય બાલકૃષ્ણ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ગોરડિયા, શારદા વૃંદાવનદાસ&lt;br /&gt;
કાકા કાલેલકર : એક અધ્યયન. મુંબઈ ૧૯૬૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, જયંતકુમાર પુરૂષેત્તમદાસ, ૧૯૩૬–&lt;br /&gt;
દત્રાત્રેય બાલકૃષ્ણ કાલેલકર : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૬૫, પ્રકા. ‘કાકા કાલેલકર : જીવન અને સાહિત્ય.&amp;#039; ૧૯૭૪, પૃ. ૫૩૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ખત્રી, જયંત&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પટેલ, મગનભાઈ ઈશ્વરભાઈ &lt;br /&gt;
જયંત ખત્રી : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મારવણિયા, એમ. એલ.&lt;br /&gt;
જયંત ખત્રીની ટૂંકીવાર્તાઓ : ગુજરાતી સાહિત્યમાં એનું સ્થાન અને પ્રભાવ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ખબરદાર, અરદેશર ફરામજી&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
માસ્તર, ધર્મેદ મદનલાલ, ૧૯૨૬—&lt;br /&gt;
અરદેશર ફરામજી ખબરદાર : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ. ૧૯૬૪&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ગાંધી, મોહનદાસ કરમચંદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
પટ્ટણી, દક્ષા વિજયશંકર, ૧૯૩૮— &lt;br /&gt;
ગાંધીજીનું ચિંતન. ગુજરાત, ૧૯૭૫. પ્રકા. ૧૯૮૦, પૃ. ૧૨૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મોદી, રમણલાલ અંબાલાલ, ૧૯૩૧—&lt;br /&gt;
ગાંધીજીનું સાહિત્ય. મુંબઈ, ૧૯૬૩. પ્રકા. ૧૯૭૧, પૃ. ૪૦૦&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શીલ, ગંગારામ પી.&lt;br /&gt;
હિન્દી ભાષા ઔર સાહિત્ય કો ગાંધીજી કા યોગદાન (હિન્દી) ગૂજરાત વિદ્યાપીઠ, ૧૯૮૧.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ચૌધરી, રઘુવીર&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પચાણી આર. બી.&lt;br /&gt;
રઘુવીર ચૌધરીની નવલકથાઓ, &amp;#039;પૂર્વરાગ&amp;#039;થી &amp;#039;ગોકુલ.’ સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પંડ્યા, મુનિકુમાર ચંદ્રકાંત&lt;br /&gt;
રઘુવીર ચૌધરીનું ૧૯૮૩ સુધીનું ગ્રંથસ્થ વાઙ્મય. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૮-’૮૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;છોટમ (છોટાલાલ કાળીદાસ ત્રવાડી)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દવે, શિરિષકુમાર રમણલાલ, ૧૯૪૦–&lt;br /&gt;
સંત કવિ છોટમ : જીવન અને કવનનું અધ્યયન. એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૭૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;જયભિખ્ખુ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઠક્કર, નટુભાઈ રણછોડભાઈ, ૧૯૩૭&lt;br /&gt;
જયભિખ્ખુ : વ્યક્તિત્વ અને વાઙ્મય. ગુજરાત, ૧૯૮૦-’૯૦. પ્રકા. ૧૯૯૧, પૃ. ૪૪૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;જોશી, ઉમાશંકર&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
જૈન, કમલેશ&lt;br /&gt;
દિનકર ઔર ઉમાશંકર જોશી કે કાવ્ય મેં રાષ્ટ્રીયચેતના કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). દિલ્હી, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શેઠ, ચંદ્રકાંત ત્રિકમલાલ, ૧૯૩૮—&lt;br /&gt;
ઉમાશંકર : સાહિત્યસર્જક અને વિવેચક. ગૂજરાત વિદ્યાપીઠ, ૧૯૭૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;જોશી, સુરેશ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
કાપડિયા, માલા&lt;br /&gt;
સુરેશ જોશીનો આલોચનાત્મક અભ્યાસ : નિબંધકાર અને કવિ તરીકે એસ. એન. ડી. ટી., ૧૯૮૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મિશ્રા, રેખા બી.&lt;br /&gt;
નિર્મલ વર્મા ઔર સુરેશ જોષી કે કથાસાહિત્ય કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). ગુજરાત, ૧૯૮૪-’૮૫.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શાહ, સુમન, ૧૯૩૯—&lt;br /&gt;
સુરેશ હ. જોષી અને તેમના સાહિત્યનો આધુનિક સાહિત્ય પર પ્રભાવ. ગૂજરાત વિદ્યાપીઠ, ૧૯૭૮. પ્રકા. ‘સુરેશ જોષીથી સુરેશ જોષી.’ ૧૯૭૭, પૃ. ૬૮૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ઝવેરી ડાહ્યાભાઈ ધોળશાજી&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઠાકર, ભરતકુમાર ધીરુભાઈ ૧૯૪૧—&lt;br /&gt;
ડાહ્યાભાઈ ધોળશાજી ઝવેરી નાટ્યલેખન તરીકે, સમકાલીન રંગમંચ અને નાટકોના વિશેષ સંદભમાં એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૭૧. પ્રકા. ‘ડાહ્યાભાઈ ધોળશાજી : એક અધ્યયન.’ ૧૯૭૮, પૃ. ૨૩૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ઠાકોર, બળવંતરાય કલ્યાણરાય&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ત્રિવેદી, હર્ષદરાક મણિશંકર, ૧૯૩૩–&lt;br /&gt;
બ. ક. ઠાકોર : જીવન અને કાર્ય. એમ. એસ. યુનિ, ૧૯૬૫. પ્રકા. (૧) પ્રો. બ. ક. ઠાકોર : વ્યક્તિ પરિચય ૧૯૭૮,પૃ. ૨૧૦ &lt;br /&gt;
(૨) પ્રો. બલવન્તરાય ઠાકોરની કવિતા. ૧૯૮૨, પૃ. ૨૭૨&lt;br /&gt;
(૩) વિવેચક પ્રો. બલવન્તરાય ઠાકોર. ૧૯૭૯, પૃ. ૨૯૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ડોસા, પ્રાગજી&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભાવસાર, કોકિલા એસ.&lt;br /&gt;
ગુજરાતી રંગભૂમિ અને નાટક સાહિત્યમાં પ્રાગજી ડોસાનું પ્રદાન. ગુજરાત, ૧૯૮૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ત્રાપજકર, પરમાનંદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દવે, કે. કે.&lt;br /&gt;
૫રમાનંદ ત્રાપજકરનું ધંધાદારી રંગભૂમિના સાહિત્યમાં પ્રદાન, ગુજરાત, ૧૯૮૨-’૮૩.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ત્રિપાઠી, ગોવેર્ધનરામ માધવરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
જોશી, રમણલાલ જેઠાલાલ, ૧૯૨૬—&lt;br /&gt;
ગોવર્ધનરામ—એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૬૦. પ્રકા. ૧૯૬૩, બીજી સંશોધિત આ. ૧૯૭૮, પૃ. ૨૯૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, કાન્તા જેકિશન, ૧૯૪૦— &lt;br /&gt;
ગોવર્ધનરામના પુસ્તકોમાં નિરૂપિત સ્ત્રીજાતિ. મુંબઈ, ૧૯૬૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ત્રિપાઠી, જગન્નાથ દામોદર ‘સાગર’&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ત્રિપાઠી, અનિલકુમાર યોગેન્દ્ર, ૧૯૩૭—&lt;br /&gt;
‘સાગર’ : કવિ, ફિલસૂફ અને ગદ્ય લેખક તરીકે. એમ. એસ યુનિ., ૧૯૬૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દલપતરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભટ્ટ, તનસુખ પ્રાણશંકર, ૧૯૧૧— &lt;br /&gt;
દલપતરામ : કાવ્યાભિગમ, મુંબઈ, ૧૯૫૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દલાલ, જયંતિ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
જોશી, ચન્દ્રકાંત પુરૂષોત્તમદાસ&lt;br /&gt;
જયંતિ દલાલનું સર્જનાત્મક વાઙ્મય : સમીક્ષાત્મક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૯૦-’૯૧&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દવે, જ્યોતિન્દ્ર&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભાવસાર, આર. કે.&lt;br /&gt;
જ્યોતિન્દ્ર દવે : વિવેચનાત્મક અભ્યાસ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દવે, રણછોડલાલ ઉદયરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પટેલ, સત્યદેવ ઈ.&lt;br /&gt;
રણછોડભાઈ ઉદયરામ દવે : એક નાટ્યકાર તરીકે, ગુજરાત, ૧૯૫૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દિવેટિયા, નરસિંહરાવ ભોળાનાથ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
મ્હેડ, સુસ્મિતા પરાશર, ૧૯૧૯—&lt;br /&gt;
નરસિંહરાવ દિવેટિયા : એક અધ્યયન. મુંબઈ, ૧૯૫૦ પ્રકા. ૧૯૫૧, પૃ. ૩૮૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દેસાઈ, રમણલાલ વસંતલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દોશી, હસમુખ મૂળચંદભાઈ, ૧૯૨૮—&lt;br /&gt;
ર. વ. દેસાઈ : વ્યક્તિત્વ અને વાઙ્મય. મુંબઈ, ૧૯૫૮. પ્રકા. ૧૯૬૩, ભા. ૧, પૃ. ૩૨૬, ભા. ૨, પૃ. ૩૬૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાઠક, ગંગા&lt;br /&gt;
પ્રેમચંદ ઔર રમણલાલ વસંતલાલ દેસાઈ કે ઉપન્યાસોં કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). આગ્રા, ૧૯૬૦&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દ્વિવેદી, પ્રભુલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભોજક, દિનકર જયશંકર, ૧૯૩૩–&lt;br /&gt;
પ્રભુલાલ દ્વિવેદીનું સમકાલીન ગુજરાતી રંગભૂમિને વિશિષ્ટ પ્રદાન. ગુજરાત, ૧૯૭૮-’૭૯.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;દ્વિવેદી, મણિલાલ નભુભાઈ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઠાકર, ધીરુભાઈ પ્રેમશંકર, ૧૯૧૮–&lt;br /&gt;
મણિલાલ નભુભાઈ : સાહિત્ય સાધના. મુંબઈ, ૧૯૫૩. પ્રકા. ૧૯૫૬&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ધૂમકેતુ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દવે, અનંતરાય વજેશંકર, ૧૯૩૭–&lt;br /&gt;
ધૂમકેતુની ટૂંકીવાર્તાઓ : એક વિવેચનાત્મક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૭-’૮૮&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, મીનાક્ષી કનુભાઈ, ૧૯૪૪– &lt;br /&gt;
ધૂમકેતુ અને દ્વિરેફની ટૂંકીવાર્તાઓ. ગુજરાત, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મહેતા, ભાવના મ.&lt;br /&gt;
ચતુરસેન શાસ્ત્રી અને ધૂમકેતુના કથાસાહિત્યનું તુલનાત્મક અધ્યયન. એસ. એન. ડી. ટી., ૧૯૭૫.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ધ્રુવ, આનંદશંકર બાપુભાઈ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પંડ્યા, જનાર્દન ચંદુલાલ, ૧૯૧૮– &lt;br /&gt;
આનંદશંકર બાપુભાઈ ધ્રુવ પેતાના લખાણોમાં. મુંબઈ, ૧૯૫૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ભટ્ટ, રમેશ મહાસુખરામ, ૧૯૩૫– &lt;br /&gt;
‘આપણો ધર્મ’માં આનંદશંકરની ધર્મભાવના. ગુજરાત, ૧૯૮૧-’૮૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
નરસિંહરાવ ભોળાનાથ&lt;br /&gt;
જુઓ દિવેટિયા, નરસિંહરાવ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;નર્મદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દેસાઈ, અરવિંદકુમાર&lt;br /&gt;
ભારતેન્દુ ઔર નર્મદ : એક તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). આગ્રા, ૧૯૬૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શાહ, સુલોચના મોતીચંદ, ૧૯૩૭—&lt;br /&gt;
નર્મદ : એક અધ્યયન, ગુજરાત, ૧૯૭૧. પ્રકા. ૧૯૮૩, પૃ. ૧૯૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;નીલંકંઠ, રમણભાઈ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઝવેરી, બિપિનચંદ્ર જીવણલાલ, ૧૯૧૭—૧૯૮૧, &lt;br /&gt;
રમણભાઈ : એક અધ્યયન. મુંબઈ, ૧૯૪૯, પ્રકા. ૧૯૫૩, પૃ. ૨૪ + ૫૨૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;નૃસિંહાચાર્યજી&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દેસાઈ, લવકુમાર મહેન્દ્ર, ૧૯૪૦–&lt;br /&gt;
શ્રી શ્રેય : સાધકવર્ગનું ગુજરાતી સાહિત્ય અને સંસ્કૃતિને પ્રદાન. એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૬૬. પ્રકા. ૧૯૯૨, પૃ. ૫૦૭&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મહેતા, નિરંજના અંગીરસ&lt;br /&gt;
શ્રીમન્ નૃસિંહાચાર્ય અને શ્રેયસાધક અધિકારી વર્ગે ગુજરાતના સામાજિક અને સાહિત્યિક ક્ષેત્રમાં કરેલું પ્રદાન. એસ. એન. ડી. ટી., ૧૯૭૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પટેલ, પન્નાલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ત્રિવેદી રમેશચંદ્ર મંગળભાઈ, ૧૯૩૪–&lt;br /&gt;
પન્નાલાલના કથાસાહિત્યમાં લોકજીવનનું નિરૂપણ. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૨-’૮૩.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, લલ્લુભાઈ બી., ૧૯૩૨–&lt;br /&gt;
જાનપદી નવલકથાકાર પન્નાલાલ પટેલ. દક્ષિણ ગુજરાત. ૧૯૮૮ પ્રકા., ૧૯૯૧, પૃ. ૨૬૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, વિષ્ણુભાઈ ખોડાભાઈ&lt;br /&gt;
પન્નાલાલ પટેલ : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પંડ્યા, ધીરજલાલ એમ.&lt;br /&gt;
પન્નાલાલ પટેલની ટૂંકી વાર્તાઓ—એક સમીક્ષાત્મક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૯૨.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
સારસ્વત, રામબાબુ&lt;br /&gt;
કહાનીકાર પ્રેમચંદ તથા પન્નાલાલ પટેલ કા તુલનાત્મક અધ્યયન&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પટેલ, રાવબાબુ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પટેલ, જયેન્દ્રકુમાર મણિભાઈ (જયેન્દ્ર શેખડીવાલા) &lt;br /&gt;
રાવજી પટેલ : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ, ૧૯૯૧.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પંચોળી, મનુભાઈ ‘દર્શક&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પાઠક, અરૂણકુમાર લજ્જાશંકર &lt;br /&gt;
મનુભાઈ પંચોળી &amp;#039;દર્શક&amp;#039; : એક અધ્યયન. ગુજરાત ૧૯૭૯-’૮૦&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પારેખ, આણંદજી જ.&lt;br /&gt;
‘દર્શક’ મનુભાઈ પંચોળી : સર્જક અને ચિંતક (૧૯૭૩ સુધીના તેમના ગ્રંથોને આધારે). સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પંડ્યા, નવલરામ લક્ષ્મીરામ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
શાહ, પૂર્ણિમા એમ., ૧૯૩૯–&lt;br /&gt;
નવલરામ લક્ષ્મીરામ પંડ્યાનું વાઙ્મય વ્યક્તિત્વ. ગુજરાત, ૧૯૮૩-’૮૪ &lt;br /&gt;
નોંધ : ચન્દ્રશંકર પુ. ભટ્ટના પત્ની.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
શુકલ, રવિકાન્ત દિનમણીશંકર, ૧૯૩૯—&lt;br /&gt;
નવલરામ પંડ્યા : એક અધ્યયન. દક્ષિણ ગુજરાત, ૧૯૮૧.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પાઠક, જયંત&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ત્રિવેદી, મનવંતરાય દલપતરામ&lt;br /&gt;
જયંત પાઠકની કવિતા અને સર્જનાત્મક ગદ્ય : વિવેચનાત્મક અભ્યાસ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૯૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પંડ્યા દિનેશચંદ્ર રણછોડલાલ, ૧૯૩૯–&lt;br /&gt;
જયંત પાઠક : વ્યક્તિત્વ અને વાઙ્મય. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૮. પ્રકા. ૧૯૮૯, પૃ. ૨૮૦&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પાઠક, રામનારાયણ વિશ્વનાથ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
કાલાણી, કાંતિલાલ લવજીભાઈ ૧૯૩૦—&lt;br /&gt;
રામનારાયણ વિ. પાઠકની સાહિત્યસિદ્ધિ. ગુજરાત, ૧૯૭૪. પ્રકા. ‘રામનારાયણ વિ. પાઠક : વાઙ્મય પ્રતિભા.&amp;#039; ૧૯૮૧, પૃ. ૩૦ + ૪૦૦&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, મીનાક્ષી કનુભાઈ, ૧૯૪૪—&lt;br /&gt;
ધૂમકેતુ અને દ્વિરેફની ટૂંકીવાર્તાઓ. ગુજરાત, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;પેટલીકર, ઈશ્વર&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
વડાદરા, શારદા બાબુભાઈ&lt;br /&gt;
ઈશ્વર પેટલીકર : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૮૪-’૮૫.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;બ્રહ્મભટ્ટ, રઘુનાથ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
મોદી, ચંપકલાલ રમણલાલ, ૧૯૩૪–&lt;br /&gt;
રઘુનાથ બ્રહ્મભટ્ટ : ગુજરાતી રંગમંચ સાહિત્યમાં તેનો ફાળો, ગુજરાત, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;બ્રોકર, ગુલાબદાસ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
માંકડ, અસ્મા મોહમ્મદ &lt;br /&gt;
ગુલાબદાસ બ્રોકરનું ગુજરાતી સાહિત્યમાં પ્રદાન. ગુજરાત, ૧૯૮૨-’૮૩&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મડિયા, ચુનીલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ત્રિવેદી, નવીનચન્દ્ર નરહરિશંકર. ૧૯૪૩– &lt;br /&gt;
ચુનીલાલ મડિયા : એક અનુશીલન. સરદાર પટેલ, ૧૯૭૬. પ્રકા. ‘મડિયાનું અક્ષરકાર્ય.&amp;#039; ૧૯૭૮, પૃ. ૩૨૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાઠક, જનાર્દન ચિમનલાલ, ૧૯૩૭– &lt;br /&gt;
ચુનીલાલ મડિયાની ટૂંકી વાર્તાઓ : એક તુલનાત્મક અભ્યાસ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૭૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
રાણીંગા, અમૃતલાલ મકનજી, ૧૯૩૨—&lt;br /&gt;
નવલકથાકાર ચુનીલાલ મડિયા : એક વિવેચનાત્મક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૬. પ્રકા. &amp;#039;નવલકથાકાર મડિયા. ૧૯૯૦, પૃ. ૨૫૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
રાવલ, ભગુભાઈ ચેલારામ, ૧૯૪૨– &lt;br /&gt;
ચુનીલાલ મડિયાની સાહિત્યસિદ્ધિ. ગુજરાત, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મણિયાર, પ્રિયકાન્ત&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
વ્યાસ, જગદીશ સી., ૧૯૫૯—&lt;br /&gt;
પ્રિયકાન્ત મણિયાર : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૯૦-૯૧&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મશરૂવાળા, કિશોરલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
બલસારી, કેતકી બકુલ, ૧૯૨૬—&lt;br /&gt;
કિશોરલાલ મશરૂવાળા—એક અધ્યયન. મુંબઈ, ૧૯૬૧. પ્રકા. ૧૯૭૦, પૃ. ૩૮૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ભાવસાર, સુરેશચન્દ્ર વિનુભાઈ&lt;br /&gt;
કિશોરલાલ મશરૂવાળા : એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૭૫,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મહેતા, ચન્દ્રવદન ચીમનલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
શાહ, નીલા લાલભાઈ, ૧૯૫૫– &lt;br /&gt;
ગુજરાતી સાહિત્યમાં ચન્દ્રવદન મહેતાનું પ્રદાન ગુજરાત, ૧૯૭૯-’૮૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મુનશી, કનૈયાલાલ માણેકલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઠાકોર, રવીન્દ્ર સાકરલાલ, ૧૯૨૮—&lt;br /&gt;
નાટકકાર મુનશી. ગુજરાત, ૧૯૮૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
તોમર, શંકરસિંહ&lt;br /&gt;
આચાર્ય ચતુરસેન શાસ્ત્રી ઔર કનૈયાલાલ મુનશી કે ઔપન્યાસિક કૃતિત્વ કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). આગ્રા, ૧૯૬૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, બાબુભાઈ અંબાલાલ (બાબુ દાવલપુરા), ૧૯૩૦—&lt;br /&gt;
ક. મા. મુનશીનાં નાટકો, સરદાર પટેલ, ૧૯૮૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વ્યાસ, જયંત અંબાશંકર, ૧૯૪૨—&lt;br /&gt;
મુનશીની ઐતિહાસિક નવલકથાઓ : એક સમાલોચના. સૌરાષ્ટ્ર, સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૭૨. પ્રકા. ૧૯૭૮, પૃ. ૩૦૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મૂલાણી, મૂલશંકર&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ભટ્ટ, દિનેશ હરિલાલ&lt;br /&gt;
મૂળશંકર મૂલાણીના નાટકો અને ગુજરાતી સાહિત્યના વિકાસમાં તેનો ફાળો. મુંબઈ ૧૯૬૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;મેઘાણી, ઝવેરચંદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
ઠક્કર, એચ. ડી.&lt;br /&gt;
ઝવેરચંદ મેઘાણીનું ગદ્યસાહિત્ય. ગુજરાત, ૧૯૮૭-’૮૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
દેસાઈ, નલિનકુમાર ધીરજલાલ, ૧૯૪૪—&lt;br /&gt;
મેઘાણી : લોકસાહિત્યના સંશોધક અને સંપાદક. એસ. એસ. યુનિ., ૧૯૮૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલ, જે. એચ.&lt;br /&gt;
મેઘાણીની નવલકથાઓ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૭-’૮૮&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
મહેતા, આર. એલ.&lt;br /&gt;
સર્જક ઝવેરચંદ મેઘાણી-એક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૬-’૮૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;રાજચંદ્ર, શ્રીમદ્&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
શેઠ, સરયુ ભોગીલાલ&lt;br /&gt;
શ્રીમદ્ રામચંદ્ર-એક અધ્યયન. મુંબઈ ૧૯૬૫. પ્રકા. ‘શ્રીમદ્ ની જીવનસિદ્ધિ&amp;#039; ૧૯૭૦. નોંધ : લગ્ન પછીનું નામ એસ. આર. મહેતા.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
સ્વામી, તરુલતાબાઈ&lt;br /&gt;
સંત કબીર, બનારસીદાસ, આનંદધન ઔર શ્રીમદ્ રાજચંદ્ર કા તુવનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી). મુંબઈ, ૧૯૭૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;શાસ્ત્રી, વ્રજલાલ કાલિદાસ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પંડ્યા, વિનોદભાઈ અંબાલાલ, ૧૯૩૮– &lt;br /&gt;
વ્રજલાલ કાલિદાસ શાસ્ત્રી, ઈ. સ. ૧૮૨૫-૧૮૮૨ : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૭.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;શાહ, ફૂલચંદ ઝવેરચંદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પટેલ રાવજીભાઈ એચ.&lt;br /&gt;
કવિ-ચિત્રકાર ફૂલચંદ ઝ. શાહ : ગુજરાતી રંગભૂમિના સાહિત્યમાં એમનું પ્રદાન. ગુજરાત, ૧૯૮૫-’૮૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;શાહ, વાડીલાલ મોતીલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પંડ્યા, સુધાબેન નિરંજન, ૧૯૪૬—&lt;br /&gt;
વા. મો. શાહનું જીવન અને સાહિત્ય. એમ. એસ. યુનિ., ૧૯૭૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;શ્રીધરાણી, કૃષ્ણલાલ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
પારેખ, રમેશચંદ્ર રમણલાલ (તૃષિત પારેખ), ૧૯૪૫– &lt;br /&gt;
શ્રીધરાણીનાં કાવ્યો અને નાટકો. સરદાર પટેલ, ૧૯૮૪.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;સાગર&amp;#039;&lt;br /&gt;
જુઓ ત્રિપાઠી, જગન્નાથ દામોદર&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;સુન્દરમ્&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
જોશી, રજનીકાન્ત પી., ૧૯૩૮&lt;br /&gt;
પન્ત ઔર સુન્દરમ્ : તુલનાત્મક અધ્યયન, ગુજરાત, ૧૯૭૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ત્રિવેદી, નયના હરિપ્રસાદ&lt;br /&gt;
સુન્દરમની ટુંકીવાર્તાઓ : એક અભ્યાસ. ભાવનગર, ૧૯૮૮.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પાણ્ડેય, પુષ્પા&lt;br /&gt;
પંત ઔર સુન્દરમ્ કે કાવ્ય પર અરવિંદ દર્શન કે પ્રભાવ કા તુલનાત્મક અધ્યયન (હિન્દી) ગુજરાત, ૧૯૮૪-’૮૫.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
વ્યાસ, કુમનલાલ&lt;br /&gt;
શ્રી અરવિંદ દર્શન ઔર ઉસકા પન્ત એવં સુન્દરમ્ પર પ્રભાવ (હિન્દી) ઓસ્માનિયા, ૧૯૮૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;‘સ્નેહરશ્મિ’&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
દવે, છાયા પ્રહલાદશય &lt;br /&gt;
કવિ સ્નેહરશ્મિ : એક અધ્યયન. ભાવનગર, ૧૯૯૦-’૯૧.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;સ્વામી આનંદ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
કાપડિયા, પી. ડી.&lt;br /&gt;
સ્વામી આનંદ–એક અધ્યયન. ગુજરાત, ૧૯૮૯-’૯૦.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
જોશી, બી. એલ.&lt;br /&gt;
સ્વામી આનંદ : વ્યક્તિત્વ અને સાહિત્ય-એક આલોચનાત્મક અભ્યાસ. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૮૬.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
પટેલિયા, સિલાસ યાકુબ, ૧૯૫૬—&lt;br /&gt;
સ્વામી આનંદનું જીવન અને સાહિત્ય : એક અધ્યયન. સરદાર પટેલ, ૧૯૯૦-’૯૧.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;હરદામ મિસણ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
રોહડિયા, એ. કે.&lt;br /&gt;
હરદાસ મિસણ : એક અધ્યયન. સૌરાષ્ટ્ર, ૧૯૯૦-’૯૧.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/poem&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{HeaderNav2&lt;br /&gt;
|previous = ટૂંકી વાર્તા&lt;br /&gt;
|next = કવિતા વિવેચન&lt;br /&gt;
}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Meghdhanu</name></author>
	</entry>
</feed>